1404
Címlap  //  Magunkról  //  Hitalapelvek  //  Keresztényi magatartés

Bibliatanulmányok

Migránsok új hazába

Speranta TV

Hitalapelvek

Adventista.hu

22. Keresztényi magatartás

 

- A keresztényi életről szóló tan -

[Előző]                                                                                                                                                  [Következő]

Isten azért hívott el minket, hogy istenfélő emberekhez méltóan a mennyei alapelvekkel összhangban gondolkozzunk, érezzünk és cselekedjünk. Hogy a Lélek kialakíthassa bennünk Urunk jellemét csak olyan dologgal foglalkozzunk, ami krisztusi tisztaságot, egészséget és örömet ad életünkben. Ez azt jelenti, hogy szórakozásunk és társasági életünk a keresztényi ízlés és szépség legmagasabb fokán legyen. Figyelembe véve a kulturális különbségeket, öltözetünk egyszerű, szerény, ízléses és takaros legyen, azokhoz méltó, akiknek igazi szépsége nem külső ékességből, hanem a nemes, csendes lélek hervadhatatlan ékességében áll. Ez azt is jelenti, mivel testünk a Szentlélek temploma, értelmesen kell gondot viselni róla. A megfelelő gyakorlással és pihenéssel együtt a lehető legegészségesebb étrendet is el kell fogadnunk, és a Szentírásban meghatározott tisztátalan ételektől tartózkodnunk kell. Mivel az alkoholtartalmú italok, a dohányzás, a gyógyszerek és a kábítószerek felelőtlen használata szervezetünkre ártalmas, ugyancsak tartózkodjunk ezektől. Ezzel szemben foglalkozzunk olyan dolgokkal, amelyek gondolatainkat és testünket Krisztushoz hasonlóvá formálják! Krisztus azt akarja, hogy egészségesek, boldogok és jók legyünk. (Róm 12:1-2; 1Jn 2:6; Ef 5:1-21; Fil 4:8; 2Kor 6:14-7:1; 2Kor 10:5; 1Pt 3:1-4; 1Kor 6:19-20; 10:31; 3Móz 11:1-47; 3Jn 2)

A keresztényi magatartás - Krisztus követőjének életvitele - hálás felelet a csodálatos megváltásra, Isten Krisztus által hozott áldozatára. Pál ezt a felhívást intézi minden keresztényhez: „Kérlek azért titeket, atyámfiai, Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata" (Róm 12:1-2). Tehát a keresztények önszántukból óvják és fejlesztik szellemi, fizikai és lelki képességeiket, hogy megdicsőíthessék Teremtőjüket és Megváltójukat.

Krisztus így imádkozott: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem e világból valók, aminthogy én sem e világból vagyok" (Jn 17:15-16). Hogyan élhet egy keresztény a világban, mégis elkülönülten attól? Miben kell keresztényi életvitelének különböznie a világétól?

A keresztény életformájának nem azért kell különböznie a világétól, hogy csupán más legyen, mint a világé, hanem azért, mert Isten mennyei elvek szerinti életre hívta el őt. Az az életvitel, amelyre Isten elhívta, alkalmassá teszi, hogy mint Isten teremtménye, a legmagasabb szintet elérve, eredményes legyen a szolgálatában. A világtól való különbözés elősegíti küldetését is, hogy mint só és világosság szolgáljon a világnak. Mi értéke van a sónak, ha nincs íze, vagy a világosságnak, ha nem különbözik a sötétségtől?

Krisztus a mi példaképünk. Ő annyira a világban élt, hogy az emberek falánksággal és részegességgel vádolták (Lásd Mt 11:19 -új prot. ford.), pedig Ő nem volt ilyen. Olyan következetesen élt a mennyei elvek szerint, hogy senki sem tudott bűnt rábizonyítani (Jn 8:46).

 

Viselkedés és üdvösség

Ami a helyes viselkedést illeti, két végletet kell kerülni. Az első: a szabályok és elvek üdvösségszerző eszközként való elfogadása és alkalmazása. Pál így foglalja össze ezt a végletet: „Elszakadtatok Krisztustól, akik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek" (Gal 5:4).

Ennek ellentéte az a feltételezés, hogy a cselekedetek nem fontosak, mert nem üdvözítenek, s valójában nem számít, mit cselekszik az ember. Pál erről a végletről is beszél: „Mert ti testvéreim, szabadságra vagytok elhíva; csakhogy a szabadság ne legyen alkalom a testnek a bűnre." (Gal 5:13 - új prot. ford.).

Ha minden tag a saját elgondolását követi, „a keresztények nem fegyelmezhetik kölcsönösen egymást Mt 18 és a Gal 6:1-2 értelmében. Az egyház így nem válik Krisztus testévé, ahol az emberek szeretik egymást, és törődnek egymással, hanem kis egyedekből álló csoporttá, ahol mindenki a saját útját járja, anélkül, hogy bármilyen felelősséget vállalna társaiért, vagy egyáltalán törődne velük."[1]

Bár magatartásunk szorosan összefügg lelkületünkkel, nem szerezhetjük meg az üdvösséget helyes viselkedéssel. A keresztény magatartása a megváltás természetes gyümölcse, ami azért lehetséges, mert Krisztus meghalt értünk a Golgotán.

 

A Szentlélek temploma

Nemcsak a gyülekezet, hanem minden keresztény egyénileg a benne lakozó Szentlélek temploma. „Nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentléleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?" (1Kor 6:19)

A keresztények tehát egészséges szokásokat követnek, hogy védjék testük templomának irányító központját: az értelmüket, Krisztus Lelkének lakhelyét. Ezért a hetedik napot ünneplő adventisták - az elmúlt száz év folyamán mindig - hangsúlyozták az egészséges szokások fontosságát.[2] Ennek a hangsúlynak meg is volt az eredménye. A közelmúltban végzett kutatás nyomán kiderült, hogy az adventistáknál majdnem minden betegség az átlagosnál kisebb arányban fordul elő.[3]

Mint keresztények, törődünk az emberek életének mind lelki, mind fizikai dolgaival. Jézus, a mi példaképünk, meggyógyított „a nép között minden betegséget és minden erőtelenséget" (Mt 4:23).

A Biblia az embert egy egységnek tekinti (7. fejezet). „A lélek és az anyag szétválasztása idegen a Bibliától."[4] Amikor Isten szentségre szólít, testi és lelki egészséget igényel. Susanna Wesley, a metodizmus alapítójának édesanyja találóan foglalta össze ezt az elvet: „Ami gyengíti az értelmedet, az károsítja lelkiismereted érzékenységét, elhomályosítja istentudatodat, csökkenti értelmed erejét és hatalmát a tested felett. Ez rossz dolog, bármennyire ártatlannak tűnhet önmagában."[5]

Isten törvényei, amelyek magukban foglalják az egészség törvényeit is, nem önkényesek. Teremtőnknek az a célja velük, hogy igazán örülni tudjunk az életnek. Sátán, az ellenség, meg akar fosztani egészségünktől, boldogságunktól, lelki békénktől, és végül el akar pusztítani bennünket (lásd Jn 10:10).

 

Isten áldásai a teljes egészség érdekében

Az egészség megszerzése néhány eléggé egyszerű, de célravezető, Isten szabta elven múlik. Egyik-másik az emberek többsége előtt nyilvánvaló és elfogadott. Más elveket - például a helyes étrendet - nehezebb elfogadni, mert alapvetően összefüggnek életvitelünkkel és szokásainkkal. Ezért itt több helyet szánunk a félreértett, vitatott vagy elutasított elveknek.[6]

A mozgás áldása. A rendszeres testgyakorlás a több erőhöz, a jobb testi erőnléthez, a feszültség fékezéséhez, az egészségesebb bőr képződéséhez, nagyobb önbizalomhoz, jobb emésztéshez, rendszeres anyagcseréhez, eredményes súlycsökkentéshez, a lehangoltság feloldásához, a szívbetegségek és a rák kockázatának csökkentéséhez vezető egyszerű recept. A testedzés nem csupán lehetőség, hanem nélkülözhetetlen dolog a legkedvezőbb testi és szellemi egészség megőrzésében.[7]

A hasznos tevékenység eredményes élethez vezet; a tétlenség és lustaság bajt szül (Péld 6:6-13; 14:23). Isten tevékenységet írt elő az első emberpárnak; kerti otthonuk gondozását a szabad levegőn (1Móz 2:5, 15; 3:19). Krisztus példát mutatott a fizikai munkában. Élete nagyobb részét kétkezi munkával töltötte, mint ács, és szolgálata idején Palesztina útjait járta.[8]

A napfény áldása. A fény nélkülözhetetlen az élethez (1Móz 1:3). A fény adja az energiát a testünket éltető és fenntartó táplálékot előállító folyamathoz. A fény szabadítja fel az életünkhöz szükséges oxigént. A napfény védi az egészséget, és elősegíti a gyógyulást.

A víz áldása. Az emberi test 75 százaléka víz, de ez a létfontosságú folyadék a kilehelt levegővel, a verítékkel és a salakanyaggal állandóan távozik a testből. Az eredményes, egészséges élethez szükség van napi 6-8 pohár tiszta víz fogyasztására. A víz másik fontos szerepe, hogy biztosítja a tisztálkodást, és felfrissít.

A friss levegő áldása. Ha otthonunk környezetében szennyezett a levegő, a vér kevesebb oxigént szállít, mint amennyi szükséges a sejtek optimális működéséhez. Ennek következtében csökken az ember ébersége és fogékonysága. Ezért fontos minden lehetőt megtennünk, hogy naponta bőséges friss levegőt biztosítsunk magunknak.

A mértékletes, kábító- és izgatószermentes élet áldása. A kábítószerek elárasztják társadalmunkat, mert serkentenek, és feszültségtől, fájdalomtól való szabadulást kínálnak. A keresztények is ki vannak téve a nyugtatószerek csábításának. Még sok, ártatlannak tűnő népszerű ital is tartalmaz kábítószert, a kávéban, teában és kólában is van koffein[9]. A kutatások kimutatták, hogy a gyengébb kábítószerek használata fokozatosan erősebb, az agyra ható kábítószereknek nyit kaput. A bölcs keresztény tartózkodik mindentől, ami káros; csak azt használja, ami jó, és azt is mértékletesen.

1. A dohány. A dohány minden formában a fizikai, szellemi és erkölcsi képességeket károsan befolyásoló, lassan ölő méreg. Először alig észrevehető a hatása. Izgatja, majd bénítja az idegeket, gyöngíti és tompítja az agyat.

Akik dohányoznak, lassú öngyilkosságot követnek el[10], áthágva a hatodik parancsolatot: „Ne ölj!" (2Móz 20:13).

2. Alkoholos italok. Az alkohol világszerte az egyik legáltalánosabban használt kábítószer. Emberek megszámlálhatatlan millióit pusztította már el. Nemcsak azoknak árt, akik megisszák, de áldozatot követel a társadalomtól is - családok széthullása, a halálos balesetek és elszegényedés által.

Mivel Isten csak az értelmünkön keresztül szólít meg bennünket, ne felejtsük el, az alkohol károsan befolyásolja az agy minden működését. Ahogy emelkedik az alkoholszint a szervezetben, az italos ember elveszti koordinációs, tájékozódási képességét, összezavarodik, kábulatba esik, érzéketlen lesz, kómába esik, és meghal. A rendszeres alkoholfogyasztás az emlékező-, ítélő- és a tanulási képesség elvesztéséhez vezet.[11]

Az alkoholos italok élvezetével kapcsolatos szentírási történetek azt a benyomást keltik, mintha Isten azt jóváhagyná. A Szentírás azonban azt is jelzi, hogy Isten népe olyan szokásokat is gyakorolt - mint a válás, többnejűség és rabszolgaság -, amelyeket Isten nem nézett el. Ilyen igeszakaszok értelmezésénél hasznos figyelembe venni, hogy Isten nem szükségképpen helyesli azt, amit megenged.

Jézus válasza arra a kérdésre, hogy miért engedte meg Mózes a válást, magyarázatot ad erre az elvre. Ezt mondta: „Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte volt meg nektek, hogy feleségeteket elbocsássátok; de kezdettől fogva nem így volt" (Mt 19:8).[12] Az Éden a mennyei minta, amelyre az evangélium átformál bennünket. Mivel ez az elv a hasonló szokásokra is vonatkozik, az alkohol élvezete sem szerepelt Isten eredeti tervében.[13]

3. Egyéb mérgek és kábítószerek. Sok egyéb méreg és kábítószer is van, amellyel Sátán rombolja az ember testét.[14] Az igazi keresztények, akik Krisztusra néznek, testükkel állandóan megdicsőítik Istent, mert felismerik, hogy ők Isten drága véren megvásárolt, értékes tulajdonai.

A pihenés áldása. A test és a lélek egészsége érdekében szükség van megfelelő pihenésre. Krisztus ránk is kiterjeszti fáradt tanítványainak adott könyörületes utasítását: „Jertek el csupán ti magatok valamely puszta helyre, és pihenjetek meg egy kevéssé" (Mk 6:31). A pihenés időszakai biztosítják az Istennel való kapcsolat ápolásához nagyon szükséges csendet: „Csendesedjetek el, és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten!" (Zsolt 46:11). Isten úgy adott hangot a pihenés szükségességének, hogy elkülönítette a hét egyik napját a pihenés napjaként (2Móz 20:10).

A pihenés több, mint alvás vagy a rendszeres munka szüneteltetése. Ilyenkor az is kiderül, hogyan töltjük szabad időnket. A fáradtság oka nem mindig a feszültség vagy túl kemény, túl sokáig tartó munka.

Agyunkat megterhelhetik a hírközlési eszközök, a betegség vagy a különböző személyes gondok okozta izgalmak.

Az üdülés a szó igazi értelme szerinti felüdülés. Erősíti, fejleszti és felfrissíti a lelket és a testet, és segíti a hívő embert abban, hogy új erővel térjen vissza hivatásához. A lehető legjobb életvitel érdekében a hívőnek a felüdülés és szórakozás olyan formáit szabad csak gyakorolnia, amelyek erősítik Krisztussal való kapcsolatát, és javítják az egészségét.

A Szentírás a következőképpen határozza meg azokat az elveket, amelyek a keresztényeknek segítenek szórakozásuk kiválasztásában: „Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból" (1Jn 2:15-16).

1. Mozi, televízió, rádió, videó. Ezek a hírközlési eszközök jó ismeretterjesztők lehetnek, amelyek teljesen „megváltoztatták modern világunk légkörét; és általuk könnyen kapcsolatba kerülünk az egész világ életével, gondolkozásával és tevékenységével".[15] A keresztény tudja, hogy a televízió és a videó nagyobb hatással van az egyén életére, mint bármilyen más elfoglaltság.

Sajnos, a videó és a televízió műsoraival olyan hatásoknak teszi ki a családot, amelyek sem nem egészségesek, sem nem felemelők. Ha nem válogatunk elég határozottan, „otthonunkat értéktelen és gyenge műsorok helyévé tesszük".[16] Az odaszentelt keresztény nem néz egészségtelen, izgató, érzéki filmeket és televíziós programokat.

Az audiovizuális tömegkommunikációs eszközök önmagukban nem rosszak. Azok a csatornák, amelyek az emberi gonoszság mélységeit ábrázolják, az üdvösség evangéliumát hirdető prédikációkat is sugározzák, és sok más értékes programot közvetítenek. De az emberek még a jó programokat is felhasználhatják az élet kötelességeinek elkerülésére. A keresztény elve nemcsak azt szögezi le, hogy mi az, amit megnézzen, hanem időben is határt szab a televíziózásnak, hogy társadalmi kapcsolata és az élet kötelezettsége ne szenvedjen csorbát. Ha nem tudunk válogatni, vagy úrrá lenni a hírközlési eszközökön, jobb teljesen eltekinteni tőlük, mintsem engedni, hogy lelkünk megfertőzésével vagy túl sok időnk igénybevételével uralják életünket (lásd Mt 5:29-30).

A Krisztusról való elmélkedéssel kapcsolatban egy fontos bibliai elv kimondja,hogy „az Úrnak dicsőségét... szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre" (2Kor 3:18). A szemlélés változást hoz létre. De a keresztények sohase felejtsék el, hogy ez az elv negatív vonatkozásban is hat. Az emberi bűnt, a gyilkosságot, házasságtörést, rablást és más lealacsonyító tetteket szemléltetően ábrázoló filmek hozzájárulnak napjaink erkölcsi romlásához.

Pálnak a filippiekhez intézett tanácsa (Fil 4:8) olyan elvet fektet le, amely segít meghatározni a hasznos szórakozásokat: „Továbbá, atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jó hírűek; ha van valami erény, és van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok."

2. Olvasás és zene. Ugyanezek a magas mértékek vonatkoznak arra is, hogy a keresztény ember mit olvas, és milyen zenét hallgat. A zene Isten ajándéka, hogy tiszta, nemes és emelkedett gondolatokra ihlessen. Ezért a jó zene növeli a jellem legszebb tulajdonságait.

Másrészről az értéktelen zene „megzavarja a lélek ritmusát, és rontja az erkölcsi felfogást". Krisztus követői ezért kerülnek „minden olyan zenét, amely a jazz, a rock vagy a hasonló felemás formák tulajdonságait hordja magában, és minden olyan beszédet, amely ostoba vagy közönséges érzéseket fejez ki".[17] A keresztény nem hallgat kétértelmű dalszövegű vagy hangvételű zenét (Róm 13:11-14; 1Pt 2:11).[18]

Az olvasás sok értékes dolgot is kínál. A jó irodalom kincs, amely műveli és tágítja az értelmet. De van „bőven olyan káros irodalom, amely gyakran nagyon vonzónak látszik, de megrontja az értelmet és az erkölcsöt. Vad kalandokról és erkölcsi lazaságokról szóló történetek, akár tények, akár mesék", nem valók hívőknek, mert ellenérzést váltanak ki belőlük a nemes, becsületes és tiszta életformával szemben, és gátolják a Krisztussal való kapcsolatot.[19]

3. Elfogadhatatlan tevékenységek. Az adventisták azt is tanítják, hogy tartózkodni kell a szerencsejátékoktól, a kártyától, a színháztól és a tánctól (1Jn 2:15-17). Helytelennek tartják a vad sportesemények nézésével való időtöltést is (Fil 4:8). Minden olyan tevékenység, ami gyöngíti Urunkkal való kapcsolatunkat, és eltakarja előlünk az örök érdekeket, lehetőséget ad Sátánnak lelkünk megkötözésére. A keresztények inkább a testüket, értelmüket és lelküket felüdítő egészséges tevékenységekkel töltik szabad idejüket!

A tápláló ételek áldása. Isten adta az első emberpárnak az ideális étrendet: „Ímé, néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül" (1Móz 1:29). A bűnbeesés után Isten „a mezőnek füvével" egészítette ki étrendjüket (1Móz 3:18).

A mai egészségügyi problémák között sok gondot okoznak azok az elkorcsosító betegségek, amelyek közvetlenül az étrendre és életvitelre vezethetők vissza. Az ember Isten által tervezett étrendje - amely magvakból, gyümölcsből, dió- és zöldségfélékből áll - a legjobb egészség fenntartásához szükséges táplálékokat kínálják.

1. Az eredeti étrend. A Biblia nem ítéli el a tiszta állatok húsának fogyasztását, de az Isten által megszabott eredeti étrend nem tartalmaz húsételeket, mert nem állt Isten szándékában, hogy az állatokat megöljék. Az ésszerűen megválasztott vegetáriánus étrend a legegészségesebb. Ezt a tényt a tudomány egyre jobban bizonyítja.[20] Gyengülhet az egészségük azoknak, akik betegséget okozó baktériumokkal vagy vírusokkal fertőzött állati termékeket fogyasztanak.[21] A becslések szerint egyedül az Egyesült Államokban évente több millió ember szenved baromfihús által okozott betegségtől, mert az egészségügyi vizsgálat elmulasztja a szalmonella és más mikroorganizmusok általi szennyeződések kimutatását.[22] Számos szakember érzi, hogy „az étel baktériumos szennyezettsége sokkal nagyobb kockázattal jár a vegyszereknél és tartósítószereknél", és a baktériumok által okozott megbetegedések növekedésére számít.[23]

Továbbá a közelmúltban végzett tanulmányok kimutatták, hogy a fokozott húsfogyasztás az érelmeszesedés, rák, vese rendellenességek, csontritkulás és a trichinózis veszélyének növekedését okozhatja, és megrövidítheti az életet, csökkentheti a várható élettartamot.[24]

Az Isten által az Édenben elrendelt étrend - a vegetáriánus étrend - az ideális, de nem mindig követjük azt, ami a legjobb. Akik meg akarják őrizni egészségük optimális feltételeit, azok fogyasszák minden körülmény között, minden adott helyzetben és helyen az elérhető legjobb ételt!

2. Tiszta és tisztátalan ételek. Isten csak az özönvíz után nevezte meg táplálékként a húsételt. Mivel az egész növényzet elpusztult, Isten megengedte Noénak és családjának a húsételek fogyasztását, de kikötötte, hogy a húsban levő vért nem szabad megenni (1Móz 9:3-5).

Isten azt is megparancsolta Noénak - ahogy a Szentírásból megtudjuk -, hogy ő és családja csak az Isten által tisztának nevezett állatok húsát eheti. Mivel Noénak és családjának szüksége volt tiszta állatokra egyrészt táplálék, másrészt az áldozatok bemutatása céljából (1Móz 8:20), Isten utasította Noét, hogy a csupán egy-egy pár tisztátalannal ellentétben, minden tiszta állatból hét-hét párt vigyen be a bárkába (1Móz 7:2-3). 3Móz 11. és 5Móz 14. fejezete részletes felvilágosítást ad a tiszta és tisztátalan ételekrő1.[25]

A tisztátalan állatok természetüknél fogva nem jelentik a legjobb táplálékot. Sok ilyen állat dögevő vagy ragadozó - az oroszlántól és a disznótól a keselyűig és a fenéklakó szívófajta halig -, mivel szokásaiknál fogva hajlamosabbak a betegségek hordozására.

A kutatások kiderítették, hogy „mindkét táplálék - a disznóhús és a rákfélék húsa - a bennük található közepes mennyiségű koleszterinen kívül számos, az ember számára ártalmas, fertőző- és mérgező anyagot tartalmaz".[26]

Isten népe a tisztátalan ételektől való tartózkodásával háláját fejezte ki a körülötte élő romlott, tisztátalan világtól való szabadulásáért (3Móz 20:24-26; 5Móz 14:2). Istennek nem tetszik, ha az ember bármilyen tisztátalant visz be testének templomába, ahol Isten Lelke lakik.

Az Újtestamentum nem szüntette meg a tiszta és tisztátalan ételek közötti megkülönböztetést. Egyesek azt vélik, hogy mivel ezeket az étrendi törvényeket Mózes harmadik könyve említi, azok csupán szertartási vagy rituális törvények, és ezért a keresztények számára már nem érvényesek.

De a tiszta és tisztátalan állatok közötti különbségtétel Noé idejéből származik - abból az időből, amikor Izrael még nem létezett. Ezek az étrendi törvények, mint egészségügyi elvek nem veszítenek érvényükből.[27]

3. Rendszeresség, egyszerűség és kiegyensúlyozottság. Az eredményes étrendi újításokat fokozatosan, értelmesen kell megvalósítani. Végül tanuljuk meg csökkenteni vagy teljesen elhagyni a nagy zsír és cukortartalmú ételek fogyasztását.

Továbbá táplálékunkat a lehető legegyszerűbb és legtermészetesebb módon készítsük el, és ugyancsak egészségünk érdekében szabályos időközökben együnk.

A tömény, izgató ételek nem igazán egészségesek. A sok fűszer izgatja az emésztőszerveket[28], és rendszeres használatuk számos egészségügyi problémával jár.[29]

A keresztényi öltözködés áldása. Ádám és Éva első öltözetéről Isten gondoskodott. Ő tudja, hogy ma is szükségünk van megfelelő ruházatra (Mt 6:25-33). Ruházatunkat az egyszerűség, szerénység, gyakorlatiasság, egészség és szépség elvei alapján válasszuk meg.

1. Egyszerűség. Az élet minden területéhez hasonlóan, a keresztény befolyást áraszt azzal is, ahogyan öltözködik. „A keresztény bizonyságtevése egyszerűségre szólít."

„Az, ahogyan öltözködünk, bemutatja a világnak, kik és mik vagyunk - nem a viktoriánus korból ránk maradt törvényes követelmény értelmében, hanem Jézus iránti szeretetünk kifejezéseként."[30]

2. Magas erkölcsi szint. A keresztények nem torzítják el jellemük szépségét olyan divat követésével, amely felébreszti „a test kívánságát" (1Jn 2:16). Mivel bizonyságot akarnak tenni másoknak, szerényen öltözködnek és viselkednek; nem hangsúlyozzák ki a test nemi vágyakat ébresztő részeit. A szerénység elősegíti az erkölcsi egészséget. A keresztény célja az, hogy Istent dicsőítse meg, nem pedig saját magát.

3. Gyakorlati és takarékos. A keresztények, mivel az Isten által rájuk bízott pénz sáfárai, takarékosan gazdálkodnak, nem „arannyal vagy drága öltözékkel" ékesítik magukat (1Tim 2:9). A gazdaságosság azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legolcsóbb ruhát veszik meg. A jobb minőségű cikkek gyakran hosszú távon gazdaságosabbak.

4. Egészséges. Nemcsak az étrend hat ki az ember egészségére. A keresztények kerülik azokat a divatos ruhákat, amelyek nem eléggé védik, vagy nagyon szorítják a testüket, vagy más módon rongálják az egészséget.

5. Báj és természetes szépség jellemzi. A keresztény megérti „az élet kérkedése" (1Jn 2:16) elleni intést. Krisztus a liliomra utalva ezt mondta: „Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy" (Mt 6:29). Így szemléltette, hogy a menny szépségfogalmát báj, egyszerűség, tisztaság és természetes szépség jellemzi. A világi feltűnés, ahogy az a változó divatban látható, Isten szemében értéktelen (1Tim 2:9).

A keresztények nem azzal nyernek meg hitetleneket, hogy úgy néznek, ki és úgy viselkednek, mint a világ, hanem azzal, hogy vonzó és kellemes módon különböznek a világtól. Péter azt mondta, hogy a hitetlen házastársak „feleségük magaviselete által" megnyerhetők, „szemlélvén a ti félelemben való feddhetetlen életeteket". A külső ékesítése helyett - tanácsolta Péter - a hívők arra törekedjenek, hogy kialakuljon bennük „a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt" (1Pt 3:1-4). A Szentírás a következőt tanítja:

a) A kellem mutatja meg az ember igazi szépségét. Mind Péter, mind Pál kifejtette azt az alapelvet, amely a keresztény embert eligazítja az öltözködés területén: „Akiknek ékessége ne legyen külső... aranynak felrakásából vagy öltözékek felvevéséből való" (1Pt 3:3 ). „Akarom azért, hogy... az asszonyok tisztességes öltözetben, szemérmetességgel és mértékletességgel ékesítsék magukat; nem hajfonatokkal és arannyal vagy gyöngyökkel, vagy drága öltözékkel, hanem amint illik az istenfélelmet valló asszonyokhoz, jó cselekedetekkel." (1Tim 2:9-10)

b) Az egyszerűség összhangban van a reformációval és lelki megújulással. Amikor Jákób arra szólította fel a családját, hogy szentelje magát Istennek, átadták Jákóbnak „mind az idegen isteneket, akik náluk valának, és füleikből a függőket", Jákób pedig elásta azokat (1Móz 35:2, 4).[31]

Miután Izrael az aranyborjú imádásával megtagadta hitét, Isten megparancsolta neki: „Vesd le a te ékességeidet magadról, azután meglátom, mit cselekedjem veled."Ők pedig bűnbánattal „lerakták magukról... az ő ékességeket" (2Móz 33:5-6). Pál világosan kijelenti, hogy a Szentírás ezt a hitehagyást feljegyezte „a mi tanulságunkra, akikhez az időknek vége elérkezett" (1Kor 10:11).

c) A hűséges sáfárkodás áldozatos életet igényel. Míg a világban sokan alultápláltak, a keresztények számára kísértést jelent az anyagiasság - kezdve a drága ruháktól, kocsiktól és ékszerektől a luxuslakásokig. Az életvitel és a külső megjelenés egyszerűsége éles ellentétbe állítja a keresztényeket a pogányok - a XXI. századi társadalom - kapzsiságával, anyagiasságával és cifraságával, ahol az értékek inkább az anyagi dolgokra összpontosulnak, mint az emberekre.

E szentírási tanítások és a fenti elvek alapján hisszük, hogy a keresztényeknek nem szabad ékszerekkel díszíteniük magukat. Ez alatt azt értjük, hogy a gyűrű, fülbevaló, nyaklánc, karkötő és feltűnő nyakkendőtű, kézelőgombok, kitűzők - és minden más, elsődlegesen díszítést célzó ékszer - viselése szükségtelen, és nincs összhangban a díszítés Szentírás által szorgalmazott egyszerűségével.[32]

A Szentírás a feltűnő kozmetikai szereket a pogánysággal és a hitehagyással azonosítja (2Kir 9:30; Jer 4:30). Ezért ami a kozmetikai szereket illeti, meggyőződésünk, hogy a keresztényeknek természetes, egészséges megjelenésre kell törekedniük. Ha a Megváltót magasztaljuk fel azzal, ahogyan beszélünk, cselekszünk és öltözködünk, akkor mágnesként vonzunk embereket Krisztushoz.[33]

 

Keresztényi elvek

A keresztényi életmód minden megnyilatkozása a Krisztus által nyújtott megváltásra adott válasz. A keresztény arra vágyik, hogy megdicsőítse Istent, és úgy éljen, ahogyan Jézus élne a Földön. Bár egyesek egy sor tilalomnak tekintik a keresztényi életformát, nekünk inkább egy sorozat biztató, üdvösségünket érintő elvnek kell azt látnunk. Jézus hangsúlyozta: Ő azért jött, hogy bővölködő életünk legyen. Melyek azok az elvek, amelyek a teljes élethez vezetnek? Amikor a Szentlélek belép valakinek az életébe, olyan határozott változás történik ott, amit a környezetében élők is észrevesznek (Jn 3:8). A Lélek nemcsak megkezdi az élet megváltoztatását; eredményei folyamatosak. A Lélek gyümölcse: szeretet (Gal 5:22-23). A leghathatósabb érv a kereszténység ereje mellett a szerető szívű és szeretetre méltó keresztény.

Krisztusi lelkület. „Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt." (Fil 2:5 - új kat. ford.) Minden körülmény között - akár kedvező, akár kedvezőtlen - igyekezzünk megérteni Krisztus akaratát és lelkületét, és aszerint éljünk (1Kor 2:16)!

Ellen G. White megfigyelte, milyen szép és eredményes a Krisztussal ilyen szoros kapcsolatban élt élet: „Minden igazi engedelmesség a szívből származik. Krisztusnál is az engedelmesség a szív ügye volt. Ha egyetértünk Krisztussal, akkor Krisztus is azonosítja magát gondolatainkkal és céljainkkal. Így kerül szívünk és elménk összhangba Krisztus akaratával; amikor neki engedelmeskedünk, tulajdonképpen eleget teszünk saját indítékainknak. Megtisztított és megszentelt akaratunk legnagyobb öröme Krisztus szolgálata lesz. Amikor megismerjük Istent - mivel éppen az a kiváltságunk, hogy megismerhetjük Őt -, akkor életünk a folytonos engedelmesség élete lesz. Krisztus lényének értékelése, megbecsülése által az Istennel való közösség útján, a bűn gyűlöletes lesz a számunkra."[34]

Istent dicsőítő és magasztaló élet. Isten oly sokat tett értünk. Hálánk kifejezésének egyik módja, ha dicsőítjük Őt.

A zsoltáríró nagy súlyt helyezett a lelki életnek erre a területére: „Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet. Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged. Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet. Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, amikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!" (Zsolt 63:3-6).

Az a keresztény, akinek szokása Istent dicsőíteni, az élet dolgait helyes megvilágításban látja. Figyelve keresztre feszített Megváltónkat, aki felmentett bennünket a büntetés alól, és megszabadított a bűn hatalmától, csak olyan dolgokat akarunk cselekedni, „amik kedvesek előtte" (1Jn 3:22; vö. Ef 5:10). A keresztények „ezután ne maguknak éljenek, hanem annak, aki érettük meghalt, és feltámasztatott" (2Kor 5:15). Minden őszinte keresztény Istent teszi első helyre mindenben, amit cselekszik, mindenben, amit gondol, mindenben, amit beszél, és mindenben, amire vágyik. Megváltóján kívül nincsenek más istenei (1Kor 10:31).

Példamutató élet. Pál ezt mondta: „Megütközésre ne adjatok okot" senkinek (1Kor 10:32 - új prot. ford.). „Ebben gyakorlom pedig magamat, hogy botránkozás nélkül való lelkiismeretem legyen az Isten és emberek előtt mindenkor." (ApCsel 24:16) Ha példamutatásunkkal bűnbe viszünk másokat, botránykövek vagyunk azoknak, akikért Krisztus meghalt. „Aki azt mondja, hogy Őbenne marad, annak úgy kell járnia, amint Ő járt." (1Jn 2:6)

Szolgáló élet. A keresztények életének fő célja, hogy megmentsék az elveszett embereket. Pál ezt mondta: „Én is mindenkinek mindenben kedvében járok, nem keresvén a magam hasznát, hanem a sokaságét, hogy megtartassanak" (1Kor 10:33; vö. Mt 20:28).

 

Követelmények és irányelvek

Mivel az ember életmódja kihat a lelki életére és bizonyságtételére, a Hetednapi Adventista Egyház rendelkezik olyan minimális követelményekkel a keresztény életmódra nézve, amit megkövetel azoktól, akik az egyház tagjai kívánnak lenni. Ezek az irányelvek kiterjednek a dohányzástól, alkoholos italoktól, gondolkodást befolyásoló vegyszerektől és tisztátalan állatok húsának fogyasztásától való tartózkodásra, valamint a növekvő keresztényi élet bizonyítékaira a szabad idő eltöltése és az öltözködés vonatkozásában. Ezek a legkisebb irányelvek nem foglalják magukban mindazt, ami Isten eszményképe a hívő emberről. Ezek csupán a növekvő, örömteli keresztényi élet kialakulásához szükséges első lépéseket jelölik. Ezen irányelvek betartása nélkülözhetetlen a hívők közösségén belüli egységhez is.

A keresztény viselkedés fejlődése - „az istenképűség" kialakulása - folyamatos, és magában foglalja a Krisztussal való, élethosszig tartó egységet. A szent élet semmivel sem kevesebb, mint az akarat naponkénti alárendelése Krisztusnak, és naponkénti igazodás tanításaihoz, amelyeket kinyilatkoztat nekünk, amikor imádkozva tanulmányozzuk a Bibliát. Mivel különböző fokozatban jutunk el a lelki érettségre, fontos tartózkodnunk gyengébb testvéreink megítélésétől (Róm 14:1; 15:1).

A Megváltóval egységben élő keresztényeknek egy a céljuk, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek mennyei Atyjuk megdicsőítésére, aki olyan csodálatos tervet készített üdvösségük érdekében. „Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekszetek, mindent az Isten dicsőségére műveljetek." (1Kor 10:31)

 

Lábjegyzet

1.

 

L. A, King, „Legalism or Permissiveness: An Inescapable Dilemma?" The Christian Century, 1980. április 16., 436. oldal

2.

 

Az egészséges életmód bibliai alapjának a Hetednapi Adventista Egyházban való lefektetéséről lásd Damsteegt, Foundation of the Seventh-day Adventists Message and Mission, 221-240. oldal; Damsteegt, „Health Reforms and the Bible in Early Sabbatarian Adventism," Adventist Heritage, 1978. Winter, 13-21. oldal

3.

 

Lásd Lewis R. Walton, Jo Ellen Walton, John A. Scharffenberg, How You Can Live Six Extra Years (Santa Barbara, CA; Woodbridge Press. 1981), 4. oldal; D. C) Nieman and H. J. Stanton, „The Adventist Lifestyle; A Better Way to Live," Vibrant Life, 1988. március, április, 14-18. oldal

4.

 

Zondervan Pictorial Encyclopedia of the Bible (Grand Rapids, MI; Zondervan Publishers, 1975), 1. kötet, 884. oldal

5.

 

C. B. Haynes, „Church Standards, No. 5", Review and Herald, 1941. október 30., 7. oldal

6.

 

Ezeknek az egészségügyi szabályoknak a bővebb feldolgozását lásd V W. Foster, New Start (Santa Barbara, CA; Woodbridge Press, 1988.

7.

 

Lásd például Kenneth H. Cooper, Aerobics Program for Total Well Being (New York; M. Evans, 1982); Physical Fitness Education Syllabus (Loma Linda, CA; Department of Health Science, School of Health, Loma Linda University, 1976-1977); John Dignam, „Walking Into Shape", Signs of the Times, 1987, 16. oldal; B. E. Baldwin, „Exercise", Journal of Health and Healing 11, No. 4 (1987); 20-23; Jeanne Wiesseman, Physical Fitness, Abundant Living Health Service, 5. kötet (Loma Linda, CA; School of Health, Loma Linda University, év nélkül), 21, 37-38, 45. oldal. Lásd Dianne-Jo Moore, „Walk Your Tensions Away", Your Life and Health, No. 4 (1984); 12, 13

8.

 

A testmozgás különböző formái között a gyaloglást tartják az egyik legjobbnak. Lásd: J. A. Scharffenberg, „Adventist Responsibility in Exercise" (kiadatlan kézirat); White, Testimonies, 3/78. oldal; White, „Temperance", Health Reformer, 1872. április, 122. oldal; Dignam, „Walking Into Shape", 16-17. oldal

9.

 

Megállapították, hogy a koffein is emeli a vér koleszterinszintjét, a vérnyomást, fokozza a gyomornedv kiválasztását, az emésztési zavarokat, valamint a szív- és cukorbetegség, vastagbél-, hólyag- és hasnyálmirigyrák kockázatát. Terhesség alatti nagy mennyiségű kávé fogyasztása növeli a szüléskor előforduló problémák és az alacsony születési súly kockázatát. Lásd Robert O'Brien and Sidney Cohen, „Caffeine", Encyclopedia of Drug Abuse (New York; Facts on File, 1984), 50-51. oldal; Marjorie V. Baldwin, „Caffeine on Trial", Life and Health, 1973. október, 10-13. oldal; E. D. Gorham, L. F. Garland, F. C. Garland és mások, „Coffee and Pancreatic Cancer in a Rural California County", Western Journal of Medicine, 1988. január, 48-53. oldal; B. K. Jacobsen, and D. S. Thelle, „The Tromso" Heart Study: Is Coffee Drinking an Indicator of a Lifestyle With High Risk for Ischemic Heart Disease?" Acta Medica Scandinavica, 222, No. 3 (1987), 215-221; J. D. Curb, D. M. Reed, J. A. Kautz, and K. Yano, „Coffee, Caffeine and Serum Cholesterol in Japanese Living in Hawaii," American Journal of Epidemiology, 1986. április, 648-655. oldal. A nagy mennyiségű kávét fogyasztók „kevésbé aktívak a vallásban". „B. S. Victor, M. Lubetsky, and J. F. Greden, „Somatic Manifestations of Caffeinism," Journal of Clinical Psychiatry, 1981. május, 186. oldal). A különböző italok koffeintartalmáról lásd „The Latest Caffeine Scoreboard", FDA Consumer, 1984. március, 14-16. oldal; Bosley, „Caffein: Is It so Harmless?" Ministry, 1986. augusztus, 28. oldal; Winston J. Craig and Thuy T. Nguyen, „Caffeine and Theobromine levels in Cocoa and Carob Products," Journal of Food Science, 1984, január-február, 302-303, 305. oldal

10.

 

Ami a keringési rendszert illeti, a dohány növeli a szívinfarktus, magas vérnyomás és a periférikus érbetegségek kockázatát, például a Bürger-kórét, ami szükségessé teszi az ujjak amputálását. Ami a légzőszerveket illeti, a dohány növeli a halálozások számát a tüdőrák, a krónikus bronchitis és a tüdőtágulás következményeként. Bénítja a tüdőt és hörgőt tisztító csillószőröket, és ez a gége-, száj-, nyelőcső-, húgyhólyag-, vese- és hasnyálmirigyrák kialakulásához vezet. Hatással van a vastagbélfekélyek és a fekélyek okozta komplikációkkal kapcsolatos halálesetek számának növekedésére. Lásd például Smoking and Health: A Report of Surgeon General (Washington, D. C.; U. S. Department of Health, Education, and Welfare, 1979).

11.

 

Lásd például Galen C. Bosley, „The Effects of Small Quantities of Alcohol", Ministry, 1986. május, 24-27. oldal. A társasági ivók között az alkohol a homloklebeny, az erkölcsi ítélőképesség központjának zsugorodását okozza (L. A. Cala, B. Jones, P. Burns és mások, „Results of Computerized Tomography, Psychometric Testing and Dietary Studies in Social Drinkers, With Emphasis on Reversibility After Abstinence", Medical Journal of Australia, 1983. szept. 17, 264-269. oldal). Vö. Bosley, „Why a Health Message", Adventist Review, 1987. július 30., 15. oldal. Társasági ivókon végzett pszichológiai vizsgálat kimutatta, hogy a szellemi képességeik és intellektuális teljesítményeik jelentősen csökkentek (D. A. Parker, E. S. Parker, J. A. Brody and R. Schönberg, „Alcohol Use and Cognitive Loss Among Employed Men and Women", American Journal of Public Health, 1983. május, 521-526. oldal). Ahogy az alkoholfogyasztás nő, a templomi látogatottság csökken. (A. M. Eward, R. Wolfe, P. Moll, and E. Harburg, „Psychosocial and Behavioral Factors Differentiating Past Drinkers and Lifelong Abstainers", American Journal of Public Health, 1986. január, 69, oldal

12.

 

Lásd a 15. fejezet 8. lábjegyzetét az úrvacsorai bor megtárgyalásáról!

13.

 

Az Ótestamentum a bort általában a jajin szóval fejezi ki. Ez a szó a szőlő nedvét minden állapotában - az erjedetlentől az erjedtig - jelenti, bár gyakran a teljesen megérett bort értik alatta, amely alkoholt tartalmaz. Az erjedetlen borra alkalmazott szokásos szó a tirosh. Ezt gyakran „új bor"-nak fordítják, amely afrissen préselt szőlőlé. Mindkét kifejezést az Ótestamentum görög fordítása, a Septuaginta (LXX) oinosnak adja vissza. Oinos az a szó, amelyet az Újtestamentum általában használ a borra, és mind erjedt, mind erjedetlen bort ért alatta, a szövegben elfoglalt helyétől függően. (Ami az Ótestamentumot illeti, lásd Robert P. Teachout, „The Use of »Wine« in the Old Testament" (Th. D., disszertáció, 1979, kapható a University Microfilms International útján, Ann Arbor, MI); Lael O. Caesar, „The Meaning of Jajin" (kiadatlan bölcsészdoktori disszertáció, Andrews University, Berrien Springs, MI, 1986; William Patton, Bible Wines (Oklahoma City, OK; Sane Press, év nélkül), 544. oldal.

Az „erős ital" (héberül sekar) kifejezés édes italt jelent, rendszerint erjedtet, és nem szőlőből, hanem valami másból készül. Olyan terméket jelent, mint a sör (árpából, kölesből vagy búzából) és datolya- vagy pálmabor. Ez a kifejezés nem vonatkozik a desztillált szeszes italokra, mert az izraeliták nem ismerték a desztillációt (Patton, 57-58, 62. oldal).

Erjedt bor. A Szentírás elítéli az alkoholtartalmú bor fogyasztását, mert erőszakossá tesz, nyomort és pusztulást okoz (Péld 4:17; 23:29, 35). A vallási vezetőket elnyomókká teszi (Ésa 56:10-12), az izraeli vezetők (Ésa 28:7) és Belsazár király józansága elvesztésére (Dán 5:1-30) emlékeztet.

Erjedetlen bor. A Biblia kedvezően nyilatkozik az erjedetlen borról vagy gyümölcsléről, és mint nagy áldást ajánlja. Ez az ital áldozatként mutatandó be Istennek (4Móz 18:12-13; Neh 10:37-39; 13:12-13).Ez Isten egyik nagy áldása (1Móz 27:28, „új bor"; 5Móz 7:13; 11-14; Péld 3:10; Ésa 65:8; Jóel 3:18), „isteneket és embereket vidámít" (Bír 9:13), és lelki áldásokat jelképez (Ésa 55:1-2; Péld 9:2-3). Ezenkívül egészséges ital (1Tim 5:23).

14.

 

Lásd pl.: Drug Enforcement Administration, Drugs of Abuse, 3. kiad. (Washington D. C.; United State Department of Justice, év nélkül); Dan Sperling, „Drug Roundup," Adventist Review, 1987. április 9., 12-13. oldal

15.

 

SDA Church Manual, 147. oldal

16.

 

I. m.

17.

 

I. m., 148. oldal. Példaként arra, hogy számos modern zene és szórakozás mennyire lealacsonyító, lásd Tipper Gore, Raising PG Kids in an X-rated Society (Nashville, TN Abingdon Press, 1987)

18.

 

„A szórakozás másik, bűnös hatású formája a társas tánc. ‘A táncos szórakozás, ahogy napjainkban szokásos, a romlottság iskolája, a társadalom félelmes átka' - Messages to Young People, 399. oldal. (Lásd a 192. oldalt is) (Lásd 2Kor 6:15-18; 1Jn 2:15-17; Jak 4:4; 2Tim 2:19-22; Ef 5:8-11; Kol 3:5-10)." Tekintettel arra, hogy e hatások bűnre visznek, a keresztények ne támogassák „az üzletszerű szórakozásokat, amelyek összekapcsolnak a világi, gondatlan, mulatni vágyó tömegekkel, akik ‘inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői' (2Tim 3:4)." (SDA Church Manual, 148. oldal)

19.

 

I. m., 146-147. oldal

20.

 

A vegetáriánus étrend megfelelő voltáról lásd S. Havala, J. Dwyer, „Position of the American Dietetic Association: Vegetarian Diets - Technical Support Paper", Journal of the American Dietetic Association, 1988. március, 352-355. oldal; Terry D. Shultz, Winston J. Craig és mások „Vegetarianism and Health" in: Nutrition Update, 2. kötet, 1985., 131-141. oldal; U. D. Register and L. M. Sonnenberg, „The Vegetarian Diet", Journal of the American Dietetic Association, 1973. március, 253-261. oldal

21.

 

Lásd a Nemzeti Hús- és Baromfivizsgáló Bizottság programjának tudományos alapjával kapcsolatban:Meat and Poultry Inspection (Washington D. C.; National Academic Press, 1985), 21-42. oldal; John A. Scharffenberg, Problems With Meat (Santa Barbara, CA; Woodbridge Press, 1979), 32-35. oldal

22.

 

Lásd például a Hús- és Baromfivizsgáló Bizottság,Meat and Poultry Inspection, 68-123. oldal; Robert M. Andrews, „Meat Inspector: »Eat at Own Risk«", Washington Post, 1987. május 16.

23.

 

Frank Young, az élelmiszer és gyógyáru ügyintézésének megbízottja és Stanford Miller, az élelmiszer-biztonság és alkalmazott élelmezés FDA központjának igazgatója, ahogy Carole Sugarman idézi: „Rising Fear Over Food Safety", Washington Post, 1986. július 23. Vö. White, Counsels on Diet and Foods (Washington, D. C.; Review and Herald, 1946), 384-385. oldal

24.

 

Scharffenberg, Problems With Meat, 12-58. oldal

25.

 

Lásd Shea, „Clean and Unclean Meats" (kiadatlan kézirat, Biblical Research Institute, General Conferenceof SDA)

26.

 

Winston J. Craig, „Pork and Shelfish, How Safe Are They?" Health and Healing, 12, No. 1 (1988); 10-12

27.

 

Az Újtestamentum véleménye a szentségről megegyezik az Ótestamentuméval. Érdeklődést tanúsít éppúgy az ember lelki, mint fizikai jóléte iránt (Mt 4:23; 1Thessz 5:23; 1Pt 1:15-16).

Márknak az a kijelentése, hogy Jézus „tisztának nyilvánított minden ételt" (Mk 7:19 - új prot. ford.), nem azt jelenti, hogy megszüntette a tiszta és tisztátalan ételek közötti különbségtételt. Jézus beszélgetésének, amelyet a farizeusokkal és írástudókkal folytatott, semmi köze nem volt az ételek fajtájához, hanem ahhoz a módhoz, ahogyan a tanítványok éltek velük. A kérdés akörül forgott, hogy szükség van-e, vagy nincs szükség az étkezés előtti rituális kézmosásra (Mk 7:2-5). Jézus tulajdonképpen arra célzott, hogy nem a mosdatlan kézzel evett étel szennyezi be az embert, hanem a szívből jövő gonosz dolgok (Mk 7:20-23), mert az étel nem a szívébe megy, hanem a gyomrába; és az árnyékszékbe kerül. Ezzel Jézus azt nyilvánította ki, hogy minden, mosdatlan kézzel evett étel „tiszta" (Mk 7:19). Az itt használt görög étel (bromata) szó általános kifejezés az ételre, amely emberi használatra alkalmas mindenféle ételre vonatkozik, nemcsak a húsételekre.

Péter látomása, amelyet az Apostolok Cselekedete szerint az állatokról látott, nem azt tanítja, hogy a tisztátalan állatok eledelre alkalmassá lettek, hanem azt, hogy a pogányok nem tisztátalanok, és hogy Péter barátkozhat velük anélkül, hogy megfertőződne. Péter is így értette és magyarázta a látomást. „Ti tudjátok, hogy tilalmas zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni, vagy hozzámenni; de nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges vagy tisztátalan embernek" (ApCsel 10:28).

A rómaiakhoz és a korinthusiakhoz intézett levelében (Róm 14:1; 1Kor 8:4-13; 10:25-28) Pál a pogány világban elterjedt gyakorlatra, a bálványoknak bemutatott húsételáldozatokra célzott a keresztényeknek. A kérdés az őskeresztények között az volt, hogy bálványimádást jelent-e az, ha a bálványoknak bemutatott ételből esznek. Akinek nem volt erős a hite, az csak zöldséget evett, amit nem mutattak be áldozatként a bálványoknak. Pál azt szorgalmazta, hogy senki ne vesse meg azokat, akik zöldséget esznek, vagy ne ítélje el azt, aki azt hiszi, hogy „mindent ehet", ami táplálékra alkalmas (Róm 14:2).

Pál óvott attól a későbbi eretnekségtől, amely megtiltja a hívőknek, hogy éljenek azzal a két dologgal, amelyet Isten a teremtéskor adott az emberiségnek, a házassággal és a táplálékkal. Táplálék minden olyan étel, amelyet Isten emberi fogyasztásra teremtett. Pálnak ezeket a szavait ne úgy értsük, hogy Isten tisztátalan ételeket „teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, akik megismerték az igazságot" (1Tim 4:3).

28.

 

A bors, az erős fűszerek, a mustár, az ecetes savanyúság és hasonló anyagok ártalmasak a gyomornak. Először izgatják a gyomorfalat, majd kikezdik a nyálkahártyát, és megszüntetik az ártalommal szembeni ellenálló képességét. A gyomor izgalmi állapota kihat az agyra, ami viszont befolyásolja a kedélyállapotot, és gyakran ingerlékennyé teszi az embert. Vö. M. A. Schneider és mások, „The Effect of Spice Ingestion on the Stomach", American Journal of Gastroenterology, 26 (1956); 722, ahogy a „Physiological Effects of Spices and Condiments" című mű idézi (Loma Linda, CA; Department of Nutrition, School of Health, Loma Linda University [sokszorosítva]). White, Counsels on Diet and Foods, 339-345. oldal.

29.

 

A fűszerek a nyelőcsövet is gyulladásba hozhatják, és tönkretehetik a vékonybél és vastagbél nyálkahártyáját. Izgatják a vesét, és fokozhatják a magas vérnyomást. Egyesek rákot okozhatnak. Lásd Kenneth I. Burke and Ann Burke, „How Nice is Spice?" Adventist Review, 1987. január 8., 14-15. oldal; Táplálkozási osztály: „Spices and Condiments"; Marjorie V. Baldwin and Bernen E. Baldwin, „Spices-Recipe for Trouble", Wildwood Echoes, 1978-79 telén, 8-11. oldal.

30.

 

William G. Johnsson, „On Behalf of 5implicity", Adventist Review, 1986. március 20., 4. oldal

31.

 

The SDA Bible Commentary, 1/417

32.

 

Lásd a h. n. adventisták észak-amerikai divíziójának év végi ülésén hozott határozatokat (1986), 23-25.oldal

33.

 

A kozmetikumok használata nem egészen ártalmatlan. A készítésükhöz felhasznált vegyi anyagok a bőrön keresztül bekerülhetnek a véráramba, és a vegyi anyagtól és a személy érzékenységétől függően árthatnak az egészségnek. Lásd N. Shafer, R. W. Shafer, „Potential Carcinogenic Effect of Hair Dyes," New York State Journal of Medicine, 1976. március, 394-396. oldal; Samuel J. Taub, „Cosmetic Allergies: What Goes on Under Your Makeup," Eye, Ears, Nose, and Throat, 1976. április, 131-132. oldal; S. J. Taub, „Contaminated Cosmetics and Cause of Eye Infections", Eye, Ears, Nose, and Throat, 1975, február, 81-82. oldal; Vö. White, „Words to Christian Mothers", Review and Herald, 1871. október 17.

34.

 

White: Jézus élete, 574. oldal

[Előző]                                                                        [Fel]                                                                        [Következő]

Órarend

 

Péntek 1900 - Istentisztelet-Live

Szombat 800 - Tanítók órája

Szombat 900 - Szombatiskola-Live

Szombat 1100 - Istentisztelet-Live

Szombat 1700 - Istentisztelet-Live

Kedd 1800 - Imaóra

Oldalainkat 70 vendég és 0 tag böngészi

Scroll Up